Adatkezelési tájékoztató
Weboldalunk sütiket (cookie) használ működése folyamán, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassa Önnek.
A sütik használatát bármikor letilthatja!
Bővebb információkat erről Adatkezelési tájékoztatónkban olvashat.
Navigáció
Eseménynaptár
Hirdetmények
Jelenleg nincs feltöltve hirdetmény a weboldalra.
Közadatkereső
Csesztreg község
Csesztreg község Zala megye nyugati részén, az Őrség – Göcsej – Hetés tájegységek találkozásánál, a Kerka patak ölelésében található. A község első írásos említése 1275-ből való, amikor Cheztregh név alakban szerepelt oklevélben. A község neve egyes kutatások szerint szláv eredetű, jelentése tiszta patak. Ennek valószínűsége igen nagy, hiszen a község a Kerka folyó partján helyezkedik el.
Kutatások szerint a XI. század végéig a község jelenlegi területe a kialakított magyar határvédelmi rendszer – a gyepű – területére esett. A zalai őrökről, konkrétan, mint a gyepű védőiről, 1257-ben okleveles forrás is megemlékezik, amikor IV. László király Buza fia Márton őrt kivette a zalai őrök közül és nemesei közé emelte, elkülönítve számára egy darab földet Csesztreg-Karka nevű földje mellett. 1322-től a település vámszedési joggal rendelkezett. 1334-ben említik először templomát. 1469-ben mezővárosi rangot nyer (oppidium), mely kiváltságos státuszát 1871-ig sikerült megtartania. A középkorban a község az alsó-lendvai Bánffy család birtoka volt.
A mezőváros korán polgárosodott, ezt mutatja, hogy a XV-XVI. században több csesztregi diák neve is szerepel a bécsi és a krakkói egyetemek anyakönyveiben. A templom a mai formáját a XV. században nyerte el. 1669-ben írásos forrás tartja nyilván iskoláját és annak tanítóját. A XVIII. század végétől a mezővárosban polgári olvasókör működött. A XIX. században a község körjegyzőségi, körorvosi székhely és a megyében az elsők között dolgozott itt állatorvos és gyógyszerész. 1891-ben alakult meg az első, hivatalosan bejegyzett egyesület a településen, a mai napig folyamatosan működő Tűzoltóegyesület. 1928-ben labdarúgó csapat alakult, amely a mai napig szintén folyamatosan működik. A XX. században a község folyamatosan térségközponti szerepet töltött be.
A természet szerelmeseit szép természeti környezet várja, mely minden évszakban szinte csak itt látható látnivalóval szolgálhat, pl.: a Kerka virágzása, kockás liliom és sárga liliom virágzása. A környező erdőkben nagyon jó gombászó túrákat lehet tartani. A környék szarvas állománya igen híres, ezért jelentős a vadászturizmus, amelyet a csesztregi Kerkavölgye Vadásztársaság bonyolít.
Érdekes látnivaló a húshagyókeddi „maskurázás”, amikor állarcba és jelmezbe öltözött helybeliek kora estétől késő éjszakáig járják a házakat. Nagy hagyománya van a májusfa állításnak és annak kitáncolásának.
A község ünnepe a július első vasárnapján tartott falunap, a szeptemberi Móric napi búcsú és az idősek napja.
A község testvértelepülése az alsó-ausztriai Markersdorf-Haindorf település.
A község lakói vendégszerető emberek, ezért mindenkit szívesen látunk Csesztregen.
Napjaink:
A község az ide látogató turistákat megfelelő szálláslehetőséggel, az itt letelepedni szándékozókat pedig teljesen kiépített infrastruktúrával várja. Külön kedvezmény, hogy a letelepedni és lakást építeni akarók 50 Ft/m2-es áron juthatnak építési lakótelekhez.
Napjainkban emellett a község gazdaságföldrajzi jelentősége is továbbra is él, hiszen jelentős létszámot foglalkoztató ipari park működik a községben, melynek két meghatározó cége: a Femat-Hungária Kft és a Schunk Carbon Technology Kft. Emellett jelentős számú üzlet és magántulajdonú szolgáltató vállalkozás áll a lakosság szolgálatára.
Részletek Gönczi Ferenc - Göcsej, s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése című könyvéből Csesztregről
Könyvek Csesztregről:
- Vándor László: Fejezetek Csesztreg történetéből
- Kopecskó János: Csesztregi labdarúgás krónikája
- Tóth Vilmos: Csesztregi Általános Iskola története
- Kopecskó János: Képek és történetek Csesztreg múltjából
- Feisz László: Csesztreg múltja és jelene
- Horváth József: Évek Csesztregen
- Zsupánné Illés Margit: Csesztregiek emlékei az ötvenes évekből