Adatkezelési tájékoztató
Weboldalunk sütiket (cookie) használ működése folyamán, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassa Önnek.
A sütik használatát bármikor letilthatja!
Bővebb információkat erről Adatkezelési tájékoztatónkban olvashat.
Navigáció
Eseménynaptár
Hirdetmények
Jelenleg nincs feltöltve hirdetmény a weboldalra.
Közadatkereső
Híres szülöttünk
1904. november 9-én Czinder Jenő molnár fiaként látta meg a napvilágot ( 1935-ben vette fel a Kerkai nevet ). 1908-tól 1923-ig Zalaegerszegen tanult, anyai nagyszüleinél lakott. Az érettségi után az innsbrucki egyetem teológia fakultásának hallgatója, közben belépett a jezsuita rendbe.1935-ben tért vissza a Tisza partjára, beosztást kapott az egyházmegyei szemináriumba.
A jezsuita atya missziós munkába fogott a tanyavilágban.
Életműve a KALOT.
„Krisztusibb embert; Műveltebb falut; Életerős népet; Önérzetes magyart” az új kezdeményezés négy jelszava. A jezsuita páter belga iparos és agrárifjúsági katolikus szerveződések gyakorlati tapasztalataiból merített, s minta volt számára Hartwig dán evangélikus püspök szövetkezeti mozgalma.
A tettek mezején Kerkai Jenő és segítői. A rövid idő alatt népmozgalommá izmosodott helyi KALOT-csoportok élén egy-egy legény és a plébános állt, s a község tanítóját is megnyerték a nemes ügynek. A szinte semmiből kinövő kezdeményezés rövid idő elteltével több mint félmilliós tagsággal, húsz népfőiskolával büszkélkedhetett. A népfőiskolák szakosodtak, sajátos profillal. Szolgálva - tanítva a haza nincstelenjeit arra, hogy a magyar paraszt tud gazdálkodni, kereskedni-, fogékony a kultúrára, az alkotómunkára. A KALOT vezetői alkalmasnak tartották a szervezetet arra, hogy részt kapjon az ország irányításából, s ez alighanem szálka volt az akkori kor elitjének szemében. Nyomdákat, egyházművészeti műhelyeket, fafaragó és tésztakészítő üzemeket tudhatott már magának a KALOT a negyvenes évek elején, s tagjai között kiművelt főket, öntudatosan gondolkodó embereket. Szűkebb pátriánk fia, Kerkai Jenő 1935-ben hintette el a magot, ami pár év múlva szárba szökkent, hogy aztán elvágassék…
A negyvenes évek végén bíróság elé állították, hűtlenség, kémkedés, a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vádjával. Tíz év hat hónap börtönbüntetéssel sújtották, fél szemére megvakulva, tüdőbajjal került ki a rácsok mögül.
A népmozgalmat szervező atya emlékét itt, szülőföldjén is kegyelettel ápoljuk. Iskolát, utcát neveztünk el róla.