A 17. század közepén a megye török által meg nem szállt nyugati területein is mûködött jó néhány iskola. 1669-ben a Canonica Visitatio (egyházlátogatási jegyzõkönyv) már Csesztregen is említ tanítót. Községünkben ekkor Fatér György volt a tanító, két tanítványával említik.
Egy helyiségben folyt tanítás. Triviális ismereteket (olvasást, írást, hittant) oktattak.
Az 1830. május 23-i egyházlátogatási jegyzõkönyv a következõ adatokat árulja el a plébánia iskolájáról: a falu létszáma 370 felnõtt és 130 gyerek. Tanításért az egyháztól 30 krajcárt és egy kenyeret kapott, egyházi szolgáltatásaiért külön kapott jövedelmet.
1848-ban a tanítás magyar nyelven folyik, a tanulókat könyvvel a szülõk kötelesek ellátni.
A csesztregi római katolikus elemi iskola korai történetét nem lehet szorosan nyomon követni. Léte sok évtizedét homály fedi, csak szájhagyomány útján maradt fenn róla tudás. De, ha az osztálytermét megtöltötték a gyerekek, s elébük állt a tanító, már átlényegült iskolává.
A tanítás anyaga általában a hittan, állampolgári ismeretek, az olvasás, írás és a számolás.
Az iskola 1881-ben új helyiségbe költözött, ekkor már két tanító mûködhetett benne. A kor tanítója jelentõs szerepet játszott a falu életében. Nálunk több mint száz gyerek tanítása mellett 13 faluban kellett kántorkodnia is. Az 1913-as év jelentõs az iskola történetében, mert az eddig két tantermes, kéttanítós iskolát háromtanítóssá fejlesztik.
Az oktató-nevelõmunka folyamatos magas színvonalát bizonyítja egy 1930-as tanfelügyelõi vizsgálat. A két világháború közt a tankötelezettséget felemelték. Akik 12 éves korukig nem végezték el a mindennapi iskola hat osztályát, azok számára egy, esetleg két évvel meghosszabbítható volt a tankötelezettség. Az elemi iskolák a korszerû tudományos ismeretek alapjait is oktatták már a századelõtõl, sõt az ember és természet kapcsolatára, az ember felelõsségére is figyelmet fordítottak.
1940-ben megjelent a XX. törvény, mely elrendelte, hogy a hatályos elemi iskolát nyolcosztályos népiskolává kell átszervezni, a tankötelezettséget pedig felemelte a 14. életévig. Az újonnan megszervezendõ 7. és 8. osztály vezetõje egy-egy osztálytanító volt.
Az iskola 1948-ig – az államosításig – egyházi kézben volt. Az elsõ iskolaépület 1881-ben épült, a második 1913-ban. Ez az épület ma a Kerkai Jenõ Emlékház. 1945. januárjában három fõre emelkedett az iskolában tanítók száma. A miniszter 1945. végén kiadott rendeletében a nyolcosztályos népiskolák bevezetését rendeli el. Ekkor az iskola létszáma 136 fõ. Ennyi tanulóra mindössze három osztályterem jut.
A csesztregi iskolát is 1948. nyarán államosították. Ekkor az oktatás négy tanulócsoportban folyik. Egy-egy csoportba az 1-2. osztály, a 3-4. osztály, az 5-6. osztály és a 7-8. osztály tartozik.
Minden csoportnak külön osztályterme és osztályfõnöke volt.
1951-ben megalakult a Magyar Úttörõk szövetsége. 1952-ben került az iskolába az elsõ szakos tanár, aki magyar-történelem szakot végzett. 1953-tól kezdõdõen mûködött az úgynevezett nyári óvoda. 1954-ben a Kossuth utcai iskola épületében tornaterem épült. Az akkori járási székhelyen sem volt még ilyen jellegû létesítmény. A tornaterem nagyon sokat lendített az iskola és a falu sportéletén.
1963-ban ment végbe az iskolatörténet talán egyik legtöbbet vitatott kérdése a körzetesítés. Ebben az évben is Csesztreg volt a környék legnépesebb községe 1176 lakosával.
A falu vezetõinek sikerült elérniük, hogy új iskolát építhessenek. Az új, öt osztálytermes iskola 1963-ban készült el és ettõl kezdve a felsõ tagozaton már nem összevont osztályokban folyt a tanítás.
Miután felépült Csesztregen az új iskola, megszûnt Nemesnépen, Kerkafalván és Alsószenterzsébeten a felsõ tagozat. A körzetesítés során megnõtt tanulólétszám több szaktanár munkáját kívánta meg.
1961-tõl dolgozók iskolája is mûködött az intézményben. A hat elemit végzett felnõtt férfiak itt szerezték meg a 7. és 8. osztályról a bizonyítványt. 1963-ban indult meg a napközi otthoni foglalkozás is.
1972-73 évben az eddig önállóan mûködõ szentgyörgyvölgyi iskola igazgatásilag a csesztregi iskolához került és felsõ tagozatát bekörzetesítették a központi iskolába. Ebben az évben készült el az új szárny négy osztálllyal.
1981/82-es tanévben elkészült az új vizesblokk. E tanév másik fontos változása az ötnapos munkahét bevezetése. Elkészült a 200 m-es futópálya, két új röplabdapálya épült, hozzákezdtek a teniszpálya kialakításához.
1986 ismét jelentõs éve az iskolának, elkezdõdött a tornaterem építése. Kétévi munka után 1988. március 15-én adták át rendeltetésének.
Az 1980-as évek végétõl az országot érintõ demokratikus történelmi változásokkal önkormányzatok alakultak, a települések önállósulási törekvései felerõsödtek.
Szentgyörgyvölgy és a környezetében lévõ Márokföld kiválásával az 1990/91-es tanévben még mûködõ Általános Mûvelõdési Központ (ÁMK) a következõ tanévre megszûnt, az általános iskola az óvodával közös igazgatású közoktatási intézménnyé szervezõdött.
Az óvoda az addig egyházi tulajdonú épületbõl új helyre, az iskolával szemben, a célszerûen átalakított – a volt pártépületbe – költözött, két részben összevont csoportjával és 41 gyermekkel. 4 óvoda pedagógus és 2 dajka látja el a gyerekek felügyeletét. Az intézményben minden dolgozónak munkaköréhez megvan a szakképesítése. Ekkor indul be a logopédiai foglalkoztatás is.
Az iskolában 1991. õszétõl megszûnik az alsó tagozatos guruló rendszer, felváltja a nagyfelmenõ forma, amely öt tanítóval látja el a 69 kisiskolást és napközis csoportját.
1991-tõl a felzárkóztatáshoz, a minõség biztosításához, az igények kielégítéséhez tanórán kívüli, komplex szakkörök is szervezõdtek és szervezõdnek azóta is folyamatosan: számítástechnikai, képzõmûvészeti, alsós komplex, színjátszó, énekkar, honismereti, matematikai, német- és angol nyelvi, úszás és turisztikai. Évek óta alapfokú német nyelvvizsgát tesznek legjobb 8. osztályos tanulóink.
Ugyancsak valamennyi osztályban megkezdõdik a katolikus, illetve református hitelvek oktatása az egyházak szervezésében.
Bevezetésre került a mindennapos testnevelés, elindult a számítástechnika oktatása egy korszerû gépparkkal.
Tanulói teljesítmények megítélésére, témazárókat és tudásszint-mérõ feladatokat iratunk rendszeresen. Belsõ továbbképzésünk szervezéséhez bemutató foglalkozásokat szervezünk.
A nevelõmunka szerves részként kap helyet a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység.
A pályaválasztási tevékenységet az igazgatóhelyettes és a mindenkori 8. osztály fõnöke végzi.
Az oktató-nevelõ munka segítését az iskolában elhelyezett Paksa Imre iskolai-községi könyvtár is biztosítja.
A tanulóközösség saját életének szervezésére, érdekeinek védelmére, a közéletiség gyakorlására segítõ pedagógus vezetésével diák-önkormányzatot hozott létre. Saját nyomtatott újságot, a „Sulisoké”-t évente 3-4 alkalommal rendszeresen jelentetik meg.
A testnevelés- és sport tanórán kívüli feladatai ellátásához diáksportkör áll rendelkezésre, amely elsõsorban labdarúgó szakosztállyal mûködik, de túrák, játékos sportdélutánok is szerepelnek tömegsport keretében tevékenységei között.
A dolgozói érdekvédelmet az intézményi dolgozók képviseletére alakult Közalkalmazotti Tanács biztosítja.
A szülõi érdekérvényesítéshez, az intézményi célok, feladatok megvalósításához megalakultak az osztályok szülõi szervezetei, amelyeket iskolai szinten választmány irányít.
Kiemelkedõ jelentõségû esemény volt 1999-ben a 300 éves fennállását ünneplõ iskola névadása. Falunk híres szülöttje nevét vette fel iskolánk, Kerkai Jenõ práterét, a magyarországi Kalot-mozgalom megalapítójáét.
Intézményünket társulás keretében a gesztor Csesztreg, illetve Nemesnép, Alsószenterzsébet, Felsõszenterzsébet, Kerkafalva, Kerkakutas, Magyarföld, Ramocsa községek önkormányzatai mûködtetik. A fenntartó önkormányzatok gazdálkodásunkhoz és mûködésünkhöz szükséges feltételeket rendszeresen biztosítják számunkra.