Csesztreg község Zala megye nyugati részén, az Õrség – Göcsej – Hetés tájegységek találkozásánál, a Kerka patak ölelésében található. A község elsõ írásos említése 1275-bõl való, amikor Cheztregh név alakban szerepelt oklevélben. A község neve egyes kutatások szerint szláv eredetû, jelentése tiszta patak. Ennek valószínûsége igen nagy, hiszen a község a Kerka folyó partján helyezkedik el.
Kutatások szerint a XI. század végéig a község jelenlegi területe a kialakított magyar határvédelmi rendszer – a gyepû – területére esett. A zalai õrökrõl, konkrétan, mint a gyepû védõirõl, 1257-ben okleveles forrás is megemlékezik, amikor IV. László király Buza fia Márton õrt kivette a zalai õrök közül és nemesei közé emelte, elkülönítve számára egy darab földet Csesztreg-Karka nevû földje mellett. 1322-tõl a település vámszedési joggal rendelkezett. 1334-ben említik elõször templomát. 1469-ben mezõvárosi rangot nyer (oppidium), mely kiváltságos státuszát 1871-ig sikerült megtartania. A középkorban a község az alsó-lendvai Bánffy család birtoka volt.
A mezõváros korán polgárosodott, ezt mutatja, hogy a XV-XVI. században több csesztregi diák neve is szerepel a bécsi és a krakkói egyetemek anyakönyveiben. A templom a mai formáját a XV. században nyerte el. 1669-ben írásos forrás tartja nyilván iskoláját és annak tanítóját. A XVIII. század végétõl a mezõvárosban polgári olvasókör mûködött. A XIX. században a község körjegyzõségi, körorvosi székhely és a megyében az elsõk között dolgozott itt állatorvos és gyógyszerész. 1891-ben alakult meg az elsõ, hivatalosan bejegyzett egyesület a településen, a mai napig folyamatosan mûködõ Tûzoltóegyesület. 1928-ben labdarúgó csapat alakult, amely a mai napig szintén folyamatosan mûködik. A XX. században a község folyamatosan térségközponti szerepet töltött be.
A természet szerelmeseit szép természeti környezet várja, mely minden évszakban szinte csak itt látható látnivalóval szolgálhat, pl.: a Kerka virágzása, kockás liliom és sárga liliom virágzása. A környezõ erdõkben nagyon jó gombászó túrákat lehet tartani. A környék szarvas állománya igen híres, ezért jelentõs a vadászturizmus, amelyet a csesztregi Kerkavölgye Vadásztársaság bonyolít.
Érdekes látnivaló a húshagyókeddi „maskurázás”, amikor állarcba és jelmezbe öltözött helybeliek kora estétõl késõ éjszakáig járják a házakat. Nagy hagyománya van a májusfa állításnak és annak kitáncolásának.
A község ünnepe a július elsõ vasárnapján tartott falunap, a szeptemberi Móric napi búcsú és az idõsek napja.
A község testvértelepülése az alsó-ausztriai Markersdorf-Haindorf település.
A község lakói vendégszeretõ emberek, ezért mindenkit szívesen látunk Csesztregen.

Napjaink:

A község az ide látogató turistákat megfelelõ szálláslehetõséggel, az itt letelepedni szándékozókat pedig teljesen kiépített infrastruktúrával várja. Külön kedvezmény, hogy a letelepedni és lakást építeni akarók 50 Ft/m2-es áron juthatnak építési lakótelekhez.
Napjainkban emellett a község gazdaságföldrajzi jelentõsége is továbbra is él, hiszen jelentõs létszámot foglalkoztató ipari park mûködik a községben, melynek két meghatározó cége: a Femat-Hungária Kft és a Hoffmann Carbon Kft. Emellett jelentõs számú üzlet és magántulajdonú szolgáltató vállalkozás áll a lakosság szolgálatára.